2013-10-21 19:59
A Vértes értékei - Kiránduljon Várgesztesre, Vérteskozmára, fedezze fel Vitányvárt - VIDEÓ !

More Sharing Services| Share on facebookShare on myspaceShare on googleShare on twitter

Szép idő van - és lesz még egy ideig. Jönnek az ünnepnapok. A Dunántúli-középhegység egyik legszebb, legfestőibb vidéke a Vértes. Ősszel különösen csábító, hiszen a kivillanó fehér dolomitsziklákat díszítő cserszömörce szemkápráztató színpompájában gyönyörködhet a látogató. Töltsön el egy szép napot Várgesztesen, Vérteskozmán, Gánton.
Vár a rengetegben – Várgesztes

A Vértes felfedezésére Várgesztes, az aprócska település nagyszerű kiindulópont lehet.

A faluból több irányba is remek, nem túl megerőltető túraútvonalak indulnak, amelyek többsége néhány óra alatt bejárható, így kisgyerekes családok is bátran nekiveselkedhetnek a sétának.

A barangolás szinte kötelező állomása a gesztesi vár, mely a Vértes hegység nyugati peremén, 404 méter magasságban emelkedik sűrű erdők ölelésében. A várhoz a faluból kövezett úton juthatunk fel.

Gesztes vára – építészeti kialakítása révén – a legjelentősebb középkori építmény volt, amely a romantikus vértesi várak közül a legjobb állapotban maradt fenn, igaz, a külső várfalnak ma már csak az alapfalait láthatjuk.

A Vértes többi várához hasonlatosan a tatárjárás, azaz 1242 után létesült, s feltehetőleg a Csák nemzetség tagjai építtették.

Gesztes vára a történelem folyamán számtalanszor gazdát cserélt, sokáig királyi vadászkastélyként is működött.

A helyreállítási munkálatok, a vár restaurálása alkalmassá tette a várat vendégek fogadására, így ma turistaszálló és étterem fogadja itt a látogatókat. (A középkori hangulatot árasztó vár remek helyszíne lehet például egy iskolai kirándulásnak.)

A várudvarról induló külső lépcsőn lehet eljutni a tetőteraszon lévő kilátóra (belépődíj ellenében), ahonnan tiszta időben csodálatos kilátás nyílik a vár alatt elterülő falura, valamint a Vértes őszi színekben pompázó erdőrengetegére.

Mesefalu az erdő szívében – Vérteskozma

A varázslatosan szép környezetben fekvő település olyannyira eldugott, hogy az oda vezető útra csupán egy kisebb méretű irányjelző tábla hívja fel figyelmünket.

Aki nem meregeti a szemét kellőképpen, az bizony könnyen tovasuhanhat a település felé irányt mutató tábla mellett.

Egy hosszú, erdőn átvezető bekötőúton érjük el magát a települést, amely egyetlen lejtős utcából áll, amely a völgyből indul, és a domboldalra kapaszkodik fel.

Az utca két oldalán gyönyörűen felújított, gondozott kertekkel körülölelt, igazi régi tornácos parasztházak sorakoznak. Bármelyik évszakban is járjunk erre, a zsákfalu egyetlen utcácskája felejthetetlen hatást gyakorol a rajta végighaladóra.

Különös bája abban rejlik, hogy mindentől távol esik, nincs átmenő forgalom, egy szó, mint száz, a tüneményes falvacska mellőz mindent, ami zajos, ami nagyvárosi. Vérteskozmát teljes mértékben körülöleli a Vértes, olyannyira, hogy akármerre indulunk is el belőle, mindenhol a természetben maradunk.

Ahogyan a felvéget, úgy az alvéget is a végtelen vértesi rengeteg fái zárják le.
a falu felső végét elhagyva egy mintegy 7 kilométeres erdei séta után elérünk Várgesztesre, amely a következő úti célunk is lehet a Vértes megismerésében, amennyiben nem azt választottuk kiindulópontnak. (forrás:nlcafe.hu)

Vitányvár A vértesi végvárak sorába illeszkedő erődítmény keletkezésének idejét és építőjének nevét nem ismerjük, de feltehetően az itt birtokos Csákok valamelyik tagja építtette.

Első okleveles említése 1324-ből származik. Történelme során számtalanszor, a Rozgonyi-, Újlaky-, Egerváry-, Kanizsai- és Héderváry-családok között cserélt gazdát.

A török uralom alól csak a tizenötéves háború során sikerült felszabadítani. Ez a siker azonban mégis a végét jelentette, mert 1598-ban a császári seregek felrobbantották.
A tata–bicskei út ellenőrzése céljából emelt kicsi, de jelentős vár fontosságát bizonyítja, hogy valamikor 35 helység tartozott a fennhatósága alá. A keskeny hegygerincen álló építményt körös-körül várárok, ezen kívül a hegy lejtőjén még kétszeres árokgyűrű is védelmezte.

A belső udvart közrefogó két négyszögletes torony dísz nélküli ablakait védelmi célból nem egymás fölé, hanem egymás fölött eltolva helyezték el. A pincehelyiségek között – az istálló és szertár mellett – kis börtön is lehetett, amelynek érdekessége, hogy a falakon nyílásnak nem látszik nyoma, így oda bejutni csak a mennyezeten kiképzett nyíláson át volt lehetséges.

A festői környezetben található romokat Vértessomló, Tatabánya, Szár és Várgesztes településekről egyaránt könnyen megközelíthetjük. (forrás:vertesinaturpark.hu)


(Vitányvár, légifotó - forrás:hu.wikipedia.org)

VIDEÓ: VÉRTESI VÁRAK !

Válasz