A történelemkönyvek, történetírók szerint innen (bár vannak, akik szerint ez nem bizonyított, de fogadjuk el):

A Vértes vagy ritkábban Vértes hegység (gyakran helytelenül: *Vértes-hegység) szűken vett területe – aDunántúli-középhegység 314 km˛ nagyságú része – a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és aVelencei-tó szomszédságában.

A Vértes mint tájegység 300–400 m magas hegységet és az azt körülvevő pusztákat, réteket foglal magába.

A síkság és a hegység találkozásában rendkívül változatos domborzati viszonyok és klímahatások eredményeként ritka, gazdag élővilág figyelhető meg.

A hófehér dolomittömbök tagolta hegyoldalak déli peremét szubmediterrán klímaviszonyok mellett sziklagyepek és karsztbokor erdők borítják, míg a völgyek északi oldalán magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok rejtőznek.

Ősszel a déli Vértesben a kivillanó fehér sziklákat díszítő, sokak szerint a kanadai indián nyarat idéző színpompában, acserszömörce sokszínű lombszíneződésében gyönyörködhet az idelátogató.

Nevének eredete:

A Vértes a nevét egy történelmi esemény következtében kapta.

Henrik német-római császár 1051-ben nagy hadjáratot indított Magyarország ellen. Hadai a Dunával párhuzamosan haladtak a szárazföldön, a folyón pedig hadi gépekkel, katonákkal, élelmiszerrel megrakott hatalmas hajóhad követte.

I. András, a magyar király ravasz hadicsellel a hódítók előtt haladva az egész vidéket kiürítette, a lakosságnak megparancsolta, hogy jószágával, minden ingóságával a hegyekbe vonuljon és mindent fölégetett.

Az ellenség sem a katonaság, sem a lovai számára nem talált élelmet. A német császár lóhalálban futárt küldött a dunai hajóhadhoz, hogy sürgősen küldjenek élelmet seregének.

A küldöncöt a magyarok elfogták és még egy ravasz hadicsellel egy német paraszttal a császár nevében azt az utasítást adták a hajóhadnak, térjen vissza a Németországba, mert ő is visszavonul, mivel az országot ellenség támadta meg.

A hajóhad vissza is vonult, Henrik császár így hiába várta a segítséget, éhező seregét meg váratlan rajtaütésekkel, főleg éjszakánként állandóan zaklatták, nyilazták a magyarok.

A német császár kénytelen volt békéért könyörögni. Mátyás a magyar királyok szokásos bőkezűségével ötven óriásivizát küldött a császárnak, és ezenfelül kétezer szalonnát, ezer ökröt, több kenyeret, mint amennyit elbírtak, juhot és még rengeteg bort is.

A katonák nagy örömükben, hogy megmenekültek a halál torkából, futottak haza, elhagyva felszerelésüket, elhajigálva pajzsaikat, fegyvereiket, vértjeiket. Vértjeik szinte beborították a hegyoldalakat.

Éppen ezért a hegységet mind a mai napig Vértesnek hívják.   (forrás:hu.wikipedia.org)

VÉRTESI CSARA 1051 - VIDEO: