Történetem az üvegről és az időröl szól.Talán sokan felteszik a kérdést, hogy mi is a közös ebben a két fogalomban?! Igérem, hogy a írásom végére összeáll majd a kép…

Fotó: Antal-Váradi Judit-Anna

A mai rohanó világunkban egyre nagyobb teret kapnak a nagyárúházakban, sietségben megvásárolt tucattermékek, hisz még a reklámok is arra ösztönöznek: vásárolj!, szükséged van rá!, csak így lehetsz szép, sikeres, egészséges, boldog stb. Mi meg észre sem vesszük, hogy sokszor értéktelen, szükségtelen, semmitmondó dolgokkal vesszük körül magunkat és halmozunk, halmozunk…

Mert minden a kis dolgokból indul ki, onnan kezdődik, és mert minden egyes tárgy életünk egy kis része. Talán éppen ez a felismerés kezdte el ösztönözni az embereket arra, hogy keressenek valami különlegeset, valami egyedit, szépet.Mondhatnám azt is: valamit ami megfog, ami „wow”-élményt ad.

Fotó: Antal-Váradi Judit-Anna

Ennek köszönhetően a kézzel készült dísz- vagy használati tárgyak, dekorációk ismét elkezdtek teret hóditani, „divatosak” lenni. Vagy csak mondjam azt, kezdték újra elfoglalni jólmegérdemelt helyüket? Viszont

érzékelhetően egyre többen értékelik, és keresik őket. Igazán örvendetes dolog.

Engem személy szerint munkáim során, sokszor megfogott az idő múlása. Ezzel nap mind nap szembesülünk és ez alól, úgy gondolom senki sem kivétel.Óráimmal titkon azt szeretném, hogy ha valaki rájuk pillant (ha csak pár pillanat erejéig is) elfedje az idő múlását, az esetlegesen azzal járó sietséget, szomorúságot. Hogy a ketyegő átrepítse őt egy másik világba, ami már a lélek tere. Ahol már nincs idő, ahol szárnyalhatunk szabadon és bátran.

Fotó: Antal-Váradi Judit-Anna

Ehhez kellett nekem az üveg, mint alap,… mert az üvegre való alkotásnak nincsenek határai, sem formákban, sem színekben. Az üveg mesél, többet mint hinnénk. Az általam készitett óráknak pedig külön történetük van. Mert más-más személynek készültek. Más-más lélek kivetülései a fizikai síkra. Sosem gondoltam volna, hogy az „üvegen át” hány személyiséget lesz alkalmam megismerni. Csak azáltal, hogy valaki eléd tárja az álmait, a vágyait. Úgy is mondanám: egy kicsit betekintést enged a lelkébe, érzelemvilágába, valódi lényébe.

Ezért is nagyon fontosnak tartom, hogy a klienseim merjenek bátran kérni, álmodni, és mesélni… ettől az, ami az üvegre kerül, valóban az övék lesz. Innen tovább én már csak eszköz vagyok az álmok megvalósitásához. És ettől lesz a végtermék valami más, valami igazán egyedi, és „névre” szoló. Ha meg sikeresen jártunk el, akkor létrejöhet a csoda. Akkor az az óra energiát ad, színt visz a mindennapokba, kicsit több egy műanyag mánusos szerkezetnél. Sőt azt remélem, hogy sokkal több annál  …

Fotó: Antal-Váradi Judit-Anna

Példának okáért – jó néhány napraforgókkal díszitett órával a hátam mögött-, olyan csodálatosnak tartom, hogy mikor egy napraforgó virágos faliórára ránézel, eshet kint az eső, fújjhat a szél, mégis azonnal mosolyt csal az arcodra, melegséggel önti el a szívedet. Sőt ennél több: szinte hallod a szorgos méhecskék döngicsélését, érzed az illatot, a napsugár jóleső cirogatását a válladon… De ugyanilyen érzelmi töltettel felszereltek a pipacs, búzavirág, levendula virággal díszitett üvegórák is. Picit visszalopnak a természetbe, egész hangulatod megváltozhat akár egy pillanat alatt…

Az idő múlik tehát. Ez vitathatatlan. Viszont a pillanat megélése, a csoda kiragadhat ebből a pörgésből. Én úgy érzem az általam készitett órák segithetnek ebben. Csak szem kell hozzá. Meg egy csodára nyitott, elrugaszkodni merő lélek…