Természetes permetlevek kertből, mezőről
A növekedési időszakban számos zöldség, gyümölcs és virág meghálálja, ha néha kap egy kis doppingszert.
A permetlé „hazai termésből” is elkészíthető.
A természetes növényi levek ráadásul nemcsak tápanyag-kiegészítést jelentenek számukra, hanem többnyire a kártevők ellen is hatásosak.
Elsősorban a megelőzésben vesszük hasznukat, de akkor is érdemes kipróbálni a következőtermészetes permetleveket, ha már megjelentek a levéltetvek, gombák növényeinken.
Már csak azért is, mert az alapanyagok ingyen rendelkezésünkre állnak.
A tapasztalatok szerint készítésükhöz az esővíz a legjobb, ám ennek hiányában a közönséges csapvíz is megfelelő, ha néhány napig napos helyen állni hagyjuk.
Csalánlé
Főként levéltetvek ellen hatásos, ám növényeink tövét akkor is locsolhatjuk vele, ha éppen semmiféle kártevő nem telepedett meg rajtuk, hiszen a csalán magas vitamin és ásványi anyag tartalma miatt általános erősítő szerként is működik.
A permetszerhez 1 kg felaprított friss zöld csalánt felöntünk tíz liter vízzel, és 36-48 órai állás után hígítatlanul permetezünk vele.
Ha tovább hagyjuk a vízben a csalánt, megerjed, ami egyáltalán nem baj, ezután is felhasználható.
Ebben az esetben naponta keverjük át, hogy a bomlási folyamathoz sok oxigént kapjon. 10-14 napi erjesztés után 10-szeres hígításban használható.
A legfontosabb: a csalánerjedéskor iszonyatosan büdös, emiatt már az elején adjunk hozzá macskagyökér-kivonatot, vagy kőport (a zeolit kertészetekben kapható természetes anyag).
Később is lefedve tartsuk átható szaga miatt. A lé hetekig megtartja hatását, ősszel pedig a megmaradt csalániszapot ráönthetjük a komposztra.
Zsurlófőzet
A gombafertőzésre hajlamos növényeket, például aparadicsomot, az epret és a rózsákat megelőzésképpen zsurlófőzettel permetezzük.
Erősen párás, nedves napokon, amikor fennáll a gombásodás veszélye, mindenképp permetezzünk vele (közvetlenül a növényre és a talajra is).
Készítése egyszerű: 30 dkg zsurlót 5 liter vízben egy órán keresztül főzzünk kis lángon, majd ötszörösére hígítjuk, lehűtjük és már használhatjuk is.
Reggel a leghatásosabb, biogazdák szerint kéthetente érdemes megismételni a permetezést.
A zsurló nem az a tipikus kerti növény, így érdemes kirándulások alkalmával begyűjteni. Ha viszünk magunkkal egy növényhatározót vagy az internetről letöltött fotót, biztosan rátalálunk, a mezei zsurlót különös levelei miatt nehéz összetéveszteni más növénnyel.
Kamillalé
Két marék kamillavirágot másfél liter vízben fél napig áztatunk, majd leszűrjük és ötszörös hígításban permetezünk (locsolókannával is mehet a növényekre). Tapasztalatok szerint a zöld levéltetveket riasztja.
Pitypanglé
A pitypangból készült permetlé növekedésserkentő a legtöbb növényre. A szerhez körülbelül 2 kg friss levélre van szükség, melyet tíz liter vízben két hétig erjesztünk, naponta kevergetve. Ötszörös hígításban tavasszal és ősszel a talajra és a növényekre permetezzük.
A felsoroltakon kívül természetesen még számos növényből készíthetünk permetszert, érdemes a témában böngészni az interneten vagy bújni a szakkönyveket, hiszen magunknak és családunknak teszünk jót azzal, ha olyan zöldséget, gyümölcsöt termelünk meg, amelyek nem tartalmaznak vegyszermaradványt.
Írta: Csepe Erika
2012. május 12. szombat
forrás: http://www.sokszinuvidek.hu
Diólé
Érdemes kipróbálni!
Ez évig a férjem permetezett minden fát.
Azt vette, amit a boltban ajánlottak. Jó drága volt, és szinte 2 hetente kellett újra permetezni. Idén már én permetezek, de csak dióteával. Ha rám is jut belőle, legfeljebb szebb lesz tőle a bőröm. És ami nagy öröm: még jobb, mint a mérgek. Elűzi a hangyákat, levéltetveket a fáról, gombabetegségekre is jó, és kevesebbszer kell ismételni, mint a régi permetszerekkel.”
Így készül:
„2 liter vizet felforralok, majd belegyűrök jó sok diófalevelet, amit a kis zöld szárával együtt vágtam le. Megvárom míg kihűl, kiszedem a leveleket, és spriccelős flakonba teszem. Levél megy a komposztba, elriasztja a legyeket, meg a hangyákat. Az összes növényre jó, a spenótra is fújtam, meg a salátákra is.”
(Gyöngyi Kerepesi osztotta meg VIDÉKEN ÚJRAKEZDŐK csoportban.)
Valaki megjegyzést fűzött ehhez, hogy ő gyerekkorában diólevéllel dörzsölte be a bőrét, a bogarak ellen.
A rovarriasztó és bőrszépítő hatás tudományosan is igazolható: “A diólevélnek keserű nyálkahártya-összehúzó, tonizáló hatása van, cserzőanyagokban nagyon gazdag. Összehúzó, cserző hatását a levél tannintartalma, baktériumölő, gombaölő, rovarölő és rovarriasztó hatását pedig a vele kapcsolatban lévő ellagénsav okozza.”- lehet olvasni több gyógynövény ismertetőben.
Csak ismételni tudom: érdemes kipróbálni!
forrás: Magyar Kincsestár
Környezetbarát tetűirtás
Hozzávalók: rebarbara szára levelestől, csalán, kesztyű, kés, öntözőkanna esővízzel, az áztatásra kiszemelt edény. A többit elvégzi a napfény
Korábban már írtunk a Rock Effect nevű szerről, mely a tetvek elleni biológiai védekezés egyik bevált eszköze: az indiai bükkfa olajának vízzel hígított oldata a növényeken olyan védőréteget biztosít, mely meggátolja a tetvek szívogató tevékenységét.
Az ennél is barátságosabb szereket mindig is házilag állította össze a kiskerttulajdonos, barátságosságuk főként abból ered, hogy nem kell végettük elhagyni a kertet s fizetni értük.
A házunk táján vagy a kert körül föllelhető olyan növényekről van szó, melyeknek savtartalma épp eléggé riasztó ahhoz, hogy permetszerként való bevetésüket a tetvek ne vegyék félvállról.
Az alkalmazható sokféle gyom-, gyógy- és kultúrnövény közül csak a három legismertebbet említjük: a csalánt, a rebarbarát és a paradicsomot.
Ha történetesen nem szeretnénk a rebarbarát, de tartunk belőle két-három bokrot a szépsége miatt, egy okkal több, hogy meg is becsüljük: felaprítva és áztatva kiváló permetszer tetvek ellen.
Az eljárás egyszerű: kitörünk néhány szálat, levelestől összevágjuk, műanyag edénybe szórjuk, vizet öntünk rá, napra tesszük.
Egy nap múlva erjed, s leszűrve permetezhetünk vele: zsenge palántákat hígított oldattal (fél adag lé, fél adag szappanos víz), erősebb növényeket, bokrokat hígítatlanul.
(A leveleket mindig törjük, sosem vágjuk, máskülönben a tő elrohadhat.
A műanyag edény meg azért kell, mert a fémmel a lé reakcióba lép.)
Ha rekkenő hőségben három-négy napnál tovább áll, már csak nagy hígítás után permetezzünk vele, vagy csak a tövek öntözésére használjuk.
Ugyanezt cselekedjük a csalánnal vagy a futóparadicsom letört hónalj- és oldalhajtásaival, vagy ezek kombinációjával.
Ha már egyszer ilyesmire adjuk fejünk, mert fejünkbe vettük, hogy kiirtjuk a tetveket, vagy ha épp a kerítés melletti csalánost készülünk felszámolni, lehetőségeinket figyelembe véve fontoljuk meg, mi a célszerűbb a nyersanyagok felhasználását illetően.
Ha módunkban áll fokozatosan, néhány naponként készíteni új permetlevet, ezt tegyük, a fölmaradót pedig használjuk öntözésre.
Ha csak hétvégén jutunk ki a kertbe, akkor az előző napi ázalékkal permetezzünk a nap folyamán többször, a maradékot pedig hagyjuk tovább erjedni, jó trágyalé lesz belőle, melyet legközelebb a palánták tövébe öntünk.
A permet töménysége: egy kilogramm növényapríték tíz liter vízhez – ennyire azonban egyszerre sosincs szükségünk, vagyis egyáltalán nem baj, ha történetesen csak negyed kiló csalánt tudunk szedni, azt két és fél liter (eső)vízben áztatjuk.
Ha se csalán, se paradicsom, se rebarbara, megteszi a szappanos esővíz is.
A permetező fejét nem porlasztó, hanem vékony sugarú spriccelő állásba fordítjuk, s ezzel célozzuk meg a tetves szárrészeket: kell hozzá némi érzék, meg persze sok-sok türelem.
A tetvek mind a bolygatásukat, mind a vízsugarat egyaránt nehezen viselik.
Mindig a kinti hőmérséklettel azonos hőmérsékletű folyadékkal permetezünk, nagy melegben csakis akkor, ha a nap nem az ápolandó növényekre süt.
Természetesen ne feledkezzünk meg a katicabogarak jótékony hatásáról sem, akik jóízzel elfogyasztják a levéltetveket!
Hogyan kell bio módon védeni a kertet a kártevők ellen?
Természetes módon is megelőzhetjük a növénybetegségeket és a kártevők elszaporodását a kertünkben.
Készíthetünk például bio permetezőszert, vagy egyes növények ültetésével is védelmet nyújthatunk.
A vegyszermentes kertészkedéssel egészségesebb ételeket fogyaszthatunk majd.
1. Bio permetezőszer készítése
Szerezzük be a kertünkből, környezetünkből vagy gyógynövényboltból az alábbi növényeket: csalán, zsurló, fekete nadálytő, fehér ürömfű.
Egy nagy méretű edénybe szórjuk bele a növényeket az edény feléig, majd töltsük fel esővízzel.
Fedjük be az edényt, és hagyjuk néhány napot állni, míg megindul az erjedés.
Egy kevés kőport szórjunk a tetejére, hogy csökkentsük a szagokat.
A leszűrt folyadékkal permetezzük le a növényeinket.
2. Növények párosítása
- A paradicsom mellé ültessünk csalánt, mert ez megvédi a kártevőktől, és vassal gazdagítja a talajt.
- Paprika mellé ültessünk kamillát.
- Minden növénynek jót tesz, ha a vetés előtt mustármaggal vetjük be a talajt, majd zöldtárgyaként beleforgatjuk a talajba.
Illóolajai védelmet nyújtanak a kártevőkkel szemben.
- A gyümölcsfák tövébe ültessünk fokhagymát, metélőhagymát, bazsalikomot.
- A fodormenta és a csalán hangyariasztó hatású.
- A levéltetvek ellen hatásos a csalán, a rebarbara és a fokhagyma.
- A körömvirág hasznos a levéltetvek, a fonalféreg és egyéb kártevők ellen is.
- A zeller elriasztja a káposztafélék hernyóit.
- A meztelen csigák ellen védekezhetünk a kert köré ültetett paszternákkal vagy ha begónialével (maréknyi levelet egy napig áztassunk 10 liter esővízben) permetezzük be a növényeket.
Hatékony, környezetkímélő és olcsó alternatíva az öko gyomirtó
(kizárólag olyan részeken, ahol csakis gyomok vannak)
Íme egy nagyon hatékony, környezetkímélő és olcsó alternatíva a kereskedelemben kapható, erős vegyszereket tartalmazó helyettesítésére.
Az elkészítéséhez keverjünk össze:
kb. 4 liter ecet (fehérecet vagy almaecet)
1 csésze só
1 evőkanálnyi folyékony szappan (vagy akár mosogatószappan is, házi, natúr szappan).
Körülbelül 1 liternyi gyomirtó elkészítéséhez keverjünk össze:
kb. 1 liter ecet
¼ csésze só
1 teáskanálnyi folyékony szappan.
A só könnyen feloldódik az ecetben.
Az ecetben feloldott sót keverjük össze a folyékony szappannal, töltsük egy szórófejes palackba és spricceljük a gyomokra.
A legjobb eredményt a forró napokon érhetjük el.
Ezzel a gyomirtóval 5.000-10.000 forintot is megtakaríthatunk és elkerülhetjük, hogy erős vegyszerek jussanak a talajvízbe és a környezetünkbe.
Forrás: http://www.foldegyesulet.hu/oldalak/tippek.php
további információ:
Mielőtt kipróbálnánk ezt az új és környezetbarát módszert, nem árt tudni, hogy az ecet egy természetes eredetű sav. Emiatt csak totális gyomirtásra használjuk, azaz elsősorban olyan részeken, ahol csak gyomok vannak. Másik lehetőség, ha zöldségnövényeink közül irtanánk a gyomokat ecettel, akkor a permetezést úgy végezzük, hogy a permetből még véletlenül se jusson a kultúrnövényre: a sorok közét kezeljük, a zöldségnövények melletti részeket pedig kézzel gyomláljuk!
A biokertészek már régóta használnak ecetet gyomirtáshoz, de a közelmúltban ennek jó hatását már tudományos kísérletetekkel is igazolták. Az ökológiai gazdálkodásban gyomirtóként a biológiai erjesztéssel előállított ecet 5-10 százalékos oldatát javasolják (a boltban kapható étkezési ecet 10-20%-os töménységű, tehát ezt arányosan hígítani kell).
Az ecet hatékonysága ellenére, a gyomok néhány százalékos újrakelése minden gyomfajnál megfigyelhető, bár a permetezést követő két héten belül nagyrészt elpusztultak. A 10 százalékos ecetoldat a gyomok 85 százalékát pusztította el. A fiatal növények ellen az alacsonyabb koncentráció is hatásosnak bizonyult, míg az idősebb egyedeket csak magas töménységű ecetoldattal lehetett kiirtani.
A kísérlet egyik meglepő eredménye szerint az egyébként nagyon ellenálló, nehezen irtható mezei aszat bizonyult a leginkább ecetérzékeny növénynek. Már az 5 százalékos ecetoldat is az aszat 100 százalékos pusztulását okozta, míg 20 százalékos oldattal permetezve két óra alatt pusztultak el a növények.
forrás: http://ezermester.hu
Továbbá:
4.Gyógyító növényeink 4. rész:
20.A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:
21.Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
22.A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
23.Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
24.A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
Kommentáld!