Nézzük először a tojást

Tojás vásárlásakor mindig nyissuk fel a tojásos dobozt és nézzük meg hogy tiszta-e és nincs-e benne sérült tojás. Tárolása hűtést igényel, ezért a legjobb, ha a vásárlás végén tesszük a kosárba a szükséges mennyiséget. Ha piacon vásárolunk házi tojást, akkor érdemes azt a hazaérkezés után azonnal a hűtőbe helyezni.

Ne használjuk a hűtőszekrény tojástartórészét, mert ez az ajtóban van és a hűtő nyitásakor a tojáson kicsapódhat a hideg-meleg különbség hatására létrejövő pára, ami a héjon lévő baktériumoknak alkalmat adhat az elszaporodásra. Legjobb, ha felhasználásig eredeti csomagolásában tartjuk, mosás nélkül. A nyers, ép tojást 3 hétig tárolhatjuk a hűtőben. Ha mégsem fogy el, akkor a legjobb, ha lefagyasztjuk. A tojás házi fagyasztásához üssük fel a tojást, és kissé keverjük össze, rakjuk fagyasztó edénykékbe, és így akár 1 évig is eláll. Használat előtt hűtőszekrényben engedjük fel.

A főtt tojást maximum 1 hétig tároljuk hűtőben, függetlenül attól, hogy meghámoztuk vagy sem. A nyers és főtt tojást mindig elkülönítve és sosem együtt tároljuk. A tojás nem megfelelő tárolása és felhasználása szalmonellafertőzéshez vezethet. Ez megelőzhető, ha a felhasználásra kerülő tojásokat alaposan megmossuk, felütés után pedig a héjat kidobjuk, vagy külön edénybe tesszük, így az más élelmiszerrel nem érintkezik. Ha felütöttük a tojásokat, mossunk alaposan kezet!

Amikor húsételhez, levesekbe, vagy süteményekhez használunk tojást, hőkezelésnek vetjük alá a főzés-sütés során, amivel a kórokozó baktériumok elpusztíthatók. Probléma akkor merül fel, ha nyers tojás szükséges az adott étel elkészítéséhez: pl. majonéz, somlói galuska, tiramisu, stb. Ebben az esetben részesítsük előnyben a „nagyüzemi” tojásokat a „házi tojásokkal” szemben, mivel az előbbiek tárolása és szállítása biztonságosabb. Használjunk fertőtlenített héjú tojásokat, és különösen ügyeljünk a vásárlás körülményeire és a hűtőlánc folyamatosságára. A hűtőlánc azt jelenti, hogy a boltokban hűtve tárolt árut – ami hűtött üzemből, hűtött kamionokkal érkezett – a lehető legrövidebb időn belül tegyük újra hűtőbe, esetleg hűtőtáskával szállítsuk haza.

A főtt tojás maximum 2 órán keresztül maradhat hűtés nélkül, utána vissza kell tenni a hűtőbe. Ezért célszerű külön dekorációt készíteni és külön főtt tojást az ünnepi menükhöz, amit tálalásig hűtve tároljunk. Sose tegyük a főtt tojást vissza a tojástartóba, mert az ott könnyen szennyeződhet.

A másik betegségforrás az allergia. A tojás színezéséhez használt festékek leggyakrabban mesterséges élelmiszerszínezékek. Kisgyermekeknél gyakori az allergiás reakció színezékekre, ezért használjunk inkább természetes alapú festékeket: hagymahéjat, ecetes céklalét, kurkumát, áztatott ibolyavirágot stb. Ha mindenképpen tojásfestéket használunk, akkor a gyerekeknek készíthetünk külön főtt tojást pl. matricákkal díszítve, vagy a legjobb, ha kifújjuk a tojást, így sokáig gyönyörködhetünk a hímes tojásokban és a betegségektől sem kell tartani.

Sokat foglalkoztunk és foglalkozunk a tojás és koleszterin kapcsolatával. Egyre több vizsgálat bizonyítja, hogy egészséges „vérzsírok” esetén nyugodtan elfogyaszthatunk hetente 5-6 tojást. A tojás, illetve más koleszterinben gazdag étel fogyasztása kevéssé befolyásolja az egyén koleszterin szintjét, és nem jelent szív- érrendszeri kockázatot sem, persze ehhez egy egészséges zsíranyagcsere szükséges. Abban az esetben, ha a koleszterinszint bármilyen okból – örökletes tényezők, elhízás, stb. – meghaladja a normál értéket, mindenképpen korlátozni kell a bevitelt.

Egészséges embereknél 300 mg/nap az ajánlás koleszterinből, de szívinfarktus, elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség előfordulásakor ez a mennyiség csak 200 mg/nap lehet.

Mindent a sonkáról

Húsvéti sonkát ott vegyünk, ahol egyébként is veszünk húst, húskészítményt és ne vásároljunk ismeretlen helyen, csak azért, mert ott olcsóbb. Ha előkészítés, tárolás, szállítás miatt merülnek fel higiéniai problémák, komoly megbetegedéshez is vezethetnek.

A húsvéti sonka lehet nyers vagy hőkezelt, bőrös vagy bőr nélküli, csontos vagy csont nélküli sertéscomb vagy lapocka. Ha hagyományos ízekre vágyunk, válasszuk a parasztsonka nevű terméket, amit pácolással és füstöléssel tartósítanak és sertéscombból vagy lapockából készül.

Ha más sonkaterméket választunk, figyelmesen olvassuk el a termék címkéjét, milyen húsból, gyorspácolt vagy hagyományos eljárással készült. Ha túl sok az összetevő, érdemes inkább más terméket választani. Ha a sonkát könnyen össze tudjuk nyomni, valószínűleg túl sok páclével készült.

A gyorspácolt termékek korlátozott ideig tarthatóak el, ezért mindig ellenőrizzük a minőség megőrzési határidőt.

Sonkafőzés

A sonkát mérjük le, és egy nappal a főzés előtt áztassuk be hideg vízbe. Ezt a vizet főzés előtt öntsünk le, és friss hideg vízzel öntsük fel úgy, hogy ellepje. Lassan, kislángon főzzük, csak gyöngyözhet a víz, de ne forrjon. Forrástól számítva annyi órát főzzük, ahány kilogramm a sonka. Ha megfőtt, ne öntsük le a vizet, hanem a lében hagyjuk kihűlni, így szaftosabb marad, nem szárad ki. Ha kihűlt, tegyük zárható műanyag dobozba, vagy csomagoljuk műanyag fóliába, és így helyezzük a hűtőszekrénybe. A főzőlevet hűtőszekrényben néhány napig is tárolhatjuk, később felhasználhatjuk bab vagy lencse főzéséhez: kellemes ízt ad a főzeléknek, levesnek.