V. Harald norvég királytól veszi át Szemerédi Endre az Abel-díjat kedden Oslóban. A Széchenyi-díjas matematikusnak a matematika Nobel-díjaként is számon tartott kitüntetést kapta meg.
A hatmillió norvég koronával (235 millió forinttal) járó díj kimagasló matematikai eredmények elérését, alapvető matematikai problémák megoldását, új technikák és alaptételek kidolgozását, új kutatási területek megalapozását jutalmazó elismerés.
A Norvég Tudományos Akadémia indoklása szerint Szemerédi Endre a diszkrét matematikához és az elméleti számítástudományhoz való meghatározó hozzájárulásért, valamint ezek additív számelméletre és ergodelelméletre gyakorolt "mély és tartós" befolyása elismeréseként részesítette az elismerésben.
Szemerédi: "Ha egy matematikus kap valami díjat, azt Nobel-díjnak hívja. Én nem hívnám ezt annak. Az elismerés a diszkrét matematikának szól"V. Harald király kedden délben audiencián fogadja Szemerédi Endrét a palotában, kettőkor pedig az Oslói Egyetemen
adja át az uralkodó a magyar matematikusnak az Abel-díjat. Este a norvég kormány ad díszvacsorát a kitüntetett tiszteletére, amelyen szintén jelen lesz a norvég uralkodó is.
Szemerédi Endre Minden káoszban van rendszer címmel tartja meg szerdán az Oslói Egyetemen az Abel-előadást. Ugyancsak Abel-előadást tart Lovász László Wolf-díjas, Széchenyi-nagydíjas magyar matematikus. Az Abel-előadások célja, hogy bemutassák a hallgatóságnak a díjazott munkásságát, hozzájárulását a matematika tudományához.
Egy rendhagyó elme
Szemerédi Endre eredetileg orvosnak készült, majd Turán Pál számelméleti előadásainak hatására a matematikai kutatások felé fordult. A matematikustársadalom Szemerédi legnagyobb eredményének Erdős Pál és Turán Pál sejtésének bizonyítását, valamint az ehhez kapcsolódó úgynevezett regularitási lemma megalkotását tartja. Elmélete a kombinatorika valódi mesterműve, amely olyan új ötleteket és eszközöket tartalmaz, amelyeknek a hatása messze túlmutat a szóban forgó nehéz probléma eldöntésén.
2010-ben, Szemerédi Endre 70. születésnapja tiszteletére jelent meg An Irregular Mind (Egy rendhagyó elme) című könyv, amelyben az áll, hogy gondolkodásmódja "szabálytalan", az agya másként van bedrótozva, mint más matematikusoknak. "
Sokan bámulják az egyedi gondolkodásmódját, rendkívüli látásmódját".Az akadémikus mégsem az eddigi legnagyobb hatást kiváltó elméletét tartja a legfontosabb eredményének. Szerinte az úgynevezett pszeudorandom, azaz álvéletlen módszer kidolgozása lényegesebb, ennek azonban - egyelőre - még nincs akkora inspiráló hatása, mint az előbbinek.
A pszeudorandom módszer ismertetésekor Szemerédi Endre úgy fogalmazott: sokféle helyzetben hiheti az ember, hogy a dolgok véletlenszerűen történnek, ez azonban gyakran nincs így. Ha például egy halmazból kiválasztunk egy elemet, az véletlenszerű, a második elem kiválasztását azonban már befolyásolja az első kihúzása, ezért ez a lépés már nem tekintető véletlenszerűnek. Bár a determinisztikus, azaz az előre meghatározott és a véletlen egymással ellentétes fogalmak, létezhet a kettő keveréke is
.
Kommentáld!