Lakatos Demeter
Kedves üsmeretlen testvér
(Magyarázat: E vers úgy hangzik, mintha egy moldovai csángó
írna levelet magyar rokonainak. Már nem tud jól magyarul,
de büszke arra, hogy csángó és költő.)
Moldovának tájairól érkezem
néhány versvel, hul mind kurtul
életem,
hul még magyar szó még hallszik
faluba,
magyar nótákat még húzzák
fonúba,
hul a Szeret Moldovával meg nem
áll,
hul a pásztor egísz nyáron furujál.
Megkapom a leveledet, örvendek,
Sajnálom, ah rokonak, nem
megyek!
Most még zavaros a világ, ís még
lesz,
remílem, hogy még a fene el nem
vesz.
Ezután jőnek jobb üdűk, tudja
meg,
örökké a hideg után jön meleg.
Sógorát már rég nem láttam,
sajnálom,
és kiküldettít, melyik járt nálam.
Cselédrül, melyikrül beszíl,
meglátom,
érdeklűdtem én ezután barátom.
Megírom én a vejinek, ha kapak,
tudja meg, hogy adósnak nem
maradak.
Mindenkinek jót kívának,
kedvesem,
nem nagon tudok én írni helyesen,
mígis csángúknak is vannak
kültűik,
nálunk is a régi világ változik.
Nálunk is újul az élet minden nap,
új ínekeket a kültű örök kap.
Úgy
illik, én ínekelem, ami szíp,
anyanyelven, ahogy megértse a
nép.
Kommentáld!