Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja

2011. február 25. 05:09

Az ország sok településén és valamennyi középiskolában tartanak ma rendezvényeket a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

Schmitt Pál köztársasági elnök és a magyar kormány képviselői a kora esti órákban, Tarlós István főpolgármester pedig kora délután gyújt mécsest a budapesti Terror Háza Múzeumnál.

Az Országházban a kommunizmus délvidéki áldozataira emlékeznek, a megnyitó beszédet Kövér László házelnök tartja.

A budapesti Honvéd téren a Gulag-rabok emlékművénél a Gulagokban Elpusztultak Emlékének Megőrzésére Alapítvány rendezvényén beszédet mond Boross Péter volt miniszterelnök és Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő.

Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere az alföldi város Emlékpont Múzeumában emlékezik meg a kommunizmus áldozatairól; a rendezvényen Krasznay Béla, a Recski Szövetség elnöke, a magyar Gulagnak nevezett internálótábor egyik utolsó túlélője beszél a kommunista diktatúra szörnyűségeiről.

A fővárosi Uránia Filmszínház Út a semmibe címmel zártkörű filmbemutatót tart a hortobágyi kitelepítésekről. A vetítés után Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet. A vetítés előtt Eötvös Péter, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke és Arady-Beöthy Péter, a film rendezője emlékezik meg a kommunizmus áldozatairól.

Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében ezen a napon a középfokú oktatási intézményekben is megemlékezéseket tartanak.

Az emléknapot annak alapján jelölték ki, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, jóllehet a politikust, országgyűlési képviselő lévén, védte mentelmi joga. Az akció a kommunista párttól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök májusi eltávolítása előtt is.

A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta minden évben sor kerül az emlékünnepségekre, emlékeztetőként és figyelmeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására.

1944-45-ben több tízezer embert - magyarokat, németeket és horvátokat öltek meg brutális kegyetlenséggel.

- Tito parancsára több mint 15.000 ártatlan embert fosztottak meg életétől pusztán azért, mert magyarok voltak. Más nyelvet beszéltek, más volt a kultúrájuk. Mindez 66 éve történt - jelentette ki a Terror Háza főigazgatója, Schmidt Mária.

A második világháború utolsó éveiben Tito partizánjai az akkor 500.000-es magyar lakosság ötödét lemészárolták vagy elüldözték, válaszul az 1942-es újvidéki vérengzésre.

- Nekünk nem a felszabadulást hozták a partizánok, hanem a halált. Nagyon nehéz volt végighallgatni az apámat, amikor elmesélte, hogyan találkozott utoljára az édesapjával. Már ki volt ütve a szeme, meg volt szurkálva és hiába kérte, hogy szökjön el, az apja már nem tudott. Nem is akart, ezt akkor még kevesen tudták. A család volt a tét - mondta a Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány elnöke.

Forró Lajos nagyapjáról a szerb bíróság tavaly mondta ki: ártatlanul hurcolta el és végezte ki a helyi hatalom. A „Magyar voltál, ezért!” című kiállítás megnyitóján részt vett Szerbia magyarországi nagykövete is, aki emlékeztetett: a közös bizottság már vizsgálja, hogy mi történt pontosan a Délvidéken.

- A Terror Háza Múzeum a legmegfelelőbb hely, hogy ezekről az eseményekről szóljunk, hiszen a terror szó a legrövidebben fejezi ki mindazt, amivel a vajdaság polgárai azokban az években szembesültek - jelentette ki Dejan Sahovic, Szerbia magyarországi nagykövete.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter reméli, a délvidéki vérengzés az egyik utolsó elbeszéletlen történet Közép-Európában.1944-45-ben több tízezer embert - magyarokat, németeket és horvátokat öltek meg brutális kegyetlenséggel.

- Tito parancsára több mint 15.000 ártatlan embert fosztottak meg életétől pusztán azért, mert magyarok voltak. Más nyelvet beszéltek, más volt a kultúrájuk. Mindez 66 éve történt - jelentette ki a Terror Háza főigazgatója, Schmidt Mária.

A második világháború utolsó éveiben Tito partizánjai az akkor 500.000-es magyar lakosság ötödét lemészárolták vagy elüldözték, válaszul az 1942-es újvidéki vérengzésre.

- Nekünk nem a felszabadulást hozták a partizánok, hanem a halált. Nagyon nehéz volt végighallgatni az apámat, amikor elmesélte, hogyan találkozott utoljára az édesapjával. Már ki volt ütve a szeme, meg volt szurkálva és hiába kérte, hogy szökjön el, az apja már nem tudott. Nem is akart, ezt akkor még kevesen tudták. A család volt a tét - mondta a Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány elnöke.

Forró Lajos nagyapjáról a szerb bíróság tavaly mondta ki: ártatlanul hurcolta el és végezte ki a helyi hatalom. A „Magyar voltál, ezért!” című kiállítás megnyitóján részt vett Szerbia magyarországi nagykövete is, aki emlékeztetett: a közös bizottság már vizsgálja, hogy mi történt pontosan a Délvidéken.

- A Terror Háza Múzeum a legmegfelelőbb hely, hogy ezekről az eseményekről szóljunk, hiszen a terror szó a legrövidebben fejezi ki mindazt, amivel a vajdaság polgárai azokban az években szembesültek - jelentette ki Dejan Sahovic, Szerbia magyarországi nagykövete.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter reméli, a délvidéki vérengzés az egyik utolsó elbeszéletlen történet Közép-Európában.