dorotea55.blog.xfree.hu

"Széttéphetetlen kötelék a szeretet, mi köztünk él. Életünk szépség és küzdés, összeköt bennünket a hűség." Györe Tiborné ( Marcsi)

1954.01.30

 Offline Profil képem!

 Linktáram,  Blogom Blogom,  Képtáram Képtáram,  Videótáram Videótáram,  Ismerőseim Ismerőseim,  Fecsegj Fecsegj

      1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 

Székelyföld

  2012-07-16 15:46:54, hétfő

  "A bérc oldalán, fenn a magasban ásít egy sziklaodú; félredűlt gúlák képezik óriási kapuját; májszínű rozsdaveres sziklák, fekete erekkel. Hanem a barlangszáda körül sárgán van zománcozva a szikla és padmaly: mint a penész, úgy lepi be a halványsárga nyirok az egész környéket. S a bejárat előtt hullámzani látszik a lég, mint a délibáb: a kövek táncolni látszanak; az örökké nyitott kapu reszket és a föld maga libeg-lobog. Itt van a pokol tornáca.

Mi leheli fel azt a haláladó léget, onnan a szikla mélyéből, amitől még a felette átrepülő madár is leesik? Kinek a szavára nyílt meg ez az üreg, amibe ember, ha belépett, többé vissza nem tér."

Jókai Mór: Bálványosvár 

Erdélyi csodák: a torjai Büdös-barlang

Forrás: Internet

Link

A barlang Délkelet-Erdélyben, a Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy oldalában található.

A hely borvízforrásokban gazdag, festői fekvésű fürdőtelep, a Torja-patak völgyében fekszik.

A barlangnyílás 1052 m magasságban található büdös kénhidrogén (H2S) szagot áraszt, mely a széljárás kénye kedve szerint erősebben vagy gyengébben érezhető. Innen ered a "büdös" neve is. 

Gyilkos -tó

Forrás: Wikipédia

A Gyergyószentmiklóstól 24 km-re fekvő tó Erdély egyik legszebb torlasztava, mely 983 m tengerszint feletti magasságban található.

Link

A Gyilkos-tó vízéből fenyőcsonkok állnak ki, amelyek az egykori fenyőerdő maradványai

Legendája

Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant - és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám - megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat. A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai. A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a tavat. Így lett a hegy halálából, az élet vize. Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza.

Békás - szoros

Forrás: Wikipédia

Link

A Békás-szoros (románul Cheile Bicazului) egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Hargita megye észak-keleti részén, a Békás-patak völgyében. 

Szent Anna - tó

Forrás: Wikipédia

Link

A Szent Anna tó Románia területének egyetlen vulkanikus eredetű tava, 946 méter magasságban fekszik. A tó alakja egy festő palettájához hasonlítható. A Szent Anna tó vízét a világ egyik legtisztább tóvízének tartják, de az ásványi sók hiánya miatt nem iható. A tavat természetvédelmi területté minősítették.

A tó mellett egy római katolikus kápolna is található, amely Szent Anna áldását hordozza.

A tó keletkezéséről szóló legenda röviden

Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele átellenben, egy órányira, a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt (ennek romjai ma is láthatók). Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös, irigy volt, egymást sem szerették.

Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott, egy nagy úr érkezett. A házigazdának erősen megtetszett a hintó és a lovak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe hét falut ígért, azonban a vendég úr hallani sem akart róla, s bármennyire is unszolta, hajthatatlan maradt. Mikor ezt látta a vár ura, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogadtak hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval.

Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem egyszer csak mi jutott eszébe? A várba parancsolta a környék legszebb leányait. Egy fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevű volt. Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A lányok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelől állt. Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. S abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki.

A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba, Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással. És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának

Wass Albert

A szív

Nézted már a Szent-Anna tó vizét?

Milyen titokzatos, milyen sötét.

Semmit se látsz,

csak olykor egy-egy furcsa csillanást,

amint ezüst halak

suhannak mélységein át...

De olykor hírtelen

jön valami eltévedt sugár,

zöldes világra gyújtotta lent a mélyt,

s a mélynek vége nincs sehol, sehol...

Olyan a szív is,

mint a Szent-Anna tó titokzatos vize.

Elnézed néha: Zörgő kis doboz,

furcsa, lecsukott.

Hogy mikor, nem tudod:

de néha jön egy bomlott pillanat,

kitárul a mély, olyan szörnyű mély,

hogy előtte szédülve megállsz,

s imádkozol: Miatyánk, Szerelem

szenteltessék meg a Te neved...

Nézted-e már tavaszi napsugárban

a Szent-Anna tó haragoszöld vizét?

Nézted már a kedvesed szívét?

Medve - tó

Forrás: Wikipédia

Link

A Medve-tó (románul Lacul Ursu): Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Szovátán található sókarszton létrejött heliotermikus tó, 1875-ben keletkezett, a világ legnagyobb heliotermikus tava. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve.

Egy vízzel elárasztott falu - Bözödújfalu

Nincs olyan ember aki ne tartaná szomorúnak, ugyanakkor érdekesnek az elárasztott falu, Bözöd történetét. A borzalom a kommunista diktatúra korához kapcsolódik. Egyesek úgy vélekednek, hogy a gátat az esőzések és a tavaszi hóolvadások miatt építették. Mások "igazsága" az, hogy Ceausescu nézetei szerint a munkaerőt át kellett helyezni a városokba, a nyugodt környezetű, eldugott falvakat pedig le kellett rombolni. A tehetetlen lakosság, mindenét hátrahagyta, jószágaik pusztulásra voltak ítélve. A hatóságok nyomására, akarva akaratlanul a 11 km-re levő Erdőszentgyörgy panellakásaiba, sokszor embertelen körülmények közé volt kénytelen költözni. Ma a vízből kiálló csekély számú faág és a vízben levő bözödi templom (legalábbis a maradványai) emlékeztetnek arra, hogy ott valamikor otthont adó település, hozzá tartozó értékek voltak. A szívet rendítő történelem mellett, mára a bözödi tó a kirándulók, fürdőzők, campingezők és halászok egyik igen kedvelt helye.

Bözödújfalu az elárasztott falu:

A Bözödi-tó helye lakott település volt, feltöltésekor Bözödújfalu víz alá került, mintegy 157 családot kellett innen áttelepíteni, néha erőszak árán is. A gát 1976-1980 között épült. Kezdetben a falu lakói is a gátépítésen dolgoztak, de amint megtudták, hogy falujuk víz alá fog kerülni, többé nem voltak hajlandóak a munkára. Buszokkal hozták az új munkásokat máshonnan. A tiltakozás hiábavaló volt, a tó feltöltése megkezdődött, és a falut házastul, berendezésestül, templomostul elnyelte a mélység. Azt mondják a horgászok, néha csónakban ülve látni a házak tetejét.

A falu végén 1995-ben emlékművet emeltek a feláldozott falu emlékezetére.

A volt falu határában emlékhely áll, melyen az alábbi felirat olvasható:

,,A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták és elárasztották. Ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma."

Állíttatta: Sükösd Árpád, 1995

Korond

Forrás: Wikipédia

Link

A falu Székelyudvarhelytől 26 km-re északnyugatra a Korondi-medence déli szélén a Korond-patak völgyében, a Kebeled-, az Észak- és a Súgó-patakok találkozásánál fekszik a 13A országút mellett.

Korond a Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja.

Link

Székelyföld alatt az erdélyi történelmi székely székek területét értjük. Ide tartozott a mai Kovászna és Hargita megye szinte egészen, Maros megye egy része, Fehér és Kolozs megye kisebb darabjai, valamint néhány település Neamţ és Bákó megyékben a Kárpátok gerincén túl. Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül jelenleg csak itt vannak a magyarok többségben.

Székelyföld mai határai még nincsenek egyértelműen meghatározva, de a Maros megyével közös határt leszámítva a székelyek lakta területek határa elég pontosan követi Hargita és Kovászna megye határát. Területe 12800 km², kiterjedése észak-déli irányban 150 km, kelet-nyugati irányban 140-200 km

A Keleti-Kárpátok középső és délkeleti vonulatait, ennek hegyközi medencéit, valamint az Erdélyi-medence, ezen belül a Mezőség peremterületeit foglalja magába. A történelmi Székelyföld távolabbra szakadt különálló része volt ezenkívül Aranyosszék is az Erdélyi-középhegység lábainál, az Aranyos folyó alsó szakaszánál.  

0 komment , kategória:  Székelyföld  

Gyilkos-tó legendája

  2012-06-10 07:38:37, vasárnap

Gyilkos-tó legendája

Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant - és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám - megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat.

Link

Forrás: Képes Székelyföld