• Gulyás Luca
• 2014. szeptember 5. péntek 10:30

Növényi zsiradékok, tejipari melléktermékek, és még számos további olyan alapanyag található meg az utánzat ételekben, amik nagy mennyiségű fogyasztása nem feltétlenül van kedvező hatással szervezetünkre. Olcsóbbak, és ízük alapján sem mindig mondanánk meg, hogy nem eredeti terméket eszünk.

A baj az, hogy ezek a termékek megtévesztik a fogyasztót, aki ha figyelmetlen, könnyen alacsony minőségű utánzat élelmiszert választhat az eredeti helyett. Hiszen ha csak az árat figyeli, a hasonló csomagolás és bolton belüli elhelyezkedése alapján könnyűszerrel kiválaszthatja az utánzatot. A táplálkozás biológiai értéke ezen élelmiszerek bevitele esetén nem közelíti meg az eredetiét, azaz a szervezetbe juttatott ételek tápanyagtartalma kisebb mennyiségben hasznosulhat. Mivel olcsóságuk miatt sok olyan terméket vásárolhatunk, amiben növényi zsiradékok vannak, étkezésünk túlságosan egysíkúvá válhat, és ez károsíthatja az egészségünket.

A Pénzcentrum összeszedett néhány ilyen terméket, amikkel leggyakrabban lehet találkozni a boltokban:

Ilyen megtévesztő termék például a lapka, ami ugyan nem sajt, mégis sajtként fogyasztható. Igazából keményített növényi zsírból készül, tejet, tehenet legtöbbször nem lát. De nem is állítja magáról, hogy sajt lenne, általában sajtjellegű készítménynek nevezik.

Növényi zsiradékból készült sajtokat is lehet kapni, például szendvicsfeltét vagy pizzafeltét néven is futhatnak. Nagy előnyük, hogy adott esetben laktózérzékenyek is fogyaszthatják, azonban aki igazi sajtra vágyik, megzavarodhat a hűtőpultnál. Például vesz egy

Trappista helyett.

Találhatunk az áruházak polcain habspray-t is, ez a tejszínhabbal ellentétben nem tejszínből, hanem növényi zsírból van és átlagosan száz forinttal olcsóbb, mint ez utóbbi.

A tejpolc is veszélyzóna: ami nem egyszerűen tejként fut (tejital, reggeli ital, reggeli friss, stb.), abban más is van a tej mellett, leggyakrabban savó, permeátum, vagy növényi zsiradék. Emiatt pedig aligha nevezhető tejnek.

No meg ott vannak a "fölök": frissföl, farmföl és ehhez hasonló elnevezésű készítmények. Nem hiába nem szerepel a tej előtag: bár többségük tejalapú (de nem tejszín, mint az igazi tejföl), azt turbózzák fel növényi zsírral és más adalékokkal.

A kakaós bevonó, csokimassza sem csokoládé valójában, és az előbbiekhez hasonló összetevőkkel helyettesítik a kakóvajat.

Bár nem élelmiszer, de megemlíthető például a matróz/tengerész ízű szeszesital is, ami gabonaszeszből és rumaromából áll, míg az eredeti rum melaszból, vagy cukornád levéből készülhet. Az alkoholok esetében tényleg nem árt vigyázni, ott a silány utánzatok, kamu italok nagy mennyiségű fogyasztása akár vakságot is okozhat, és életveszélyes is lehet.

Forrás: Pénzcentrum