Kányádi Sándor

                   Őszeleji kívánság

A vadludak és a darvak
már az égre ékelődnek,
hosszú őszt a maradóknak,
jó utat az elmenőknek.

A fecskék is készülődnek,

Sürgönydróton sorakoznak,
jó utat az elmenőknek,
hosszú őszt a maradóknak.

Az árnyékok vékonyodnak
a patakok hűvösödnek,
hosszú őszt a maradóknak,
jó utat az elmenőknek.

Gyapjasodnak a kis őzek,
vöröslik a lenyugvó nap,
jó utat az elmenőknek,
hosszú őszt a maradóknak

------ KÍVÁNSÁGOM. -----

Legyél olyan, mint a fa
egyenes és sudár
a vad hajtásokat
rég letörtem már

Legyél olyan, mint a víz
tiszta és áttetsző
mindig is igazságos
és nem lekezelhető.

Legyen olyan a szemed
mintha tükörbe néznék
ha nem igazat mondanál
rögtön észrevennék.

A szád ne mondjon olyat
amit más nem szívesen hall
válogasd meg szavaidat
abból nem lehet baj.

De a füled sem hegyezd
nem minden szó való neked
csak azt halld meg ezután
ami nem sérti önérzeted.

Az eszed, mint a borotva
élesen fogjon fel mindent
mert amit megtanultál
nem veheti el senki sem.

A szíved mindig jó legyen
segíts , ha tudsz másokon
ne legyen harag benne
szeress nagyon-nagyon

CSAK EGY PERC

..

"Keresem a lelked, mert itt van valahol,

Érzem, ahogy egy percre némán átkarol.

S, én elmerülök ebben a pillanatban,

A csendben nem hallik más,csak a szívemnek hangja.

Mely magához húz, minden erejével,

S, eggyé válik veled,mint hangjegy a zenével.

Fülemben már hallom, ahogy megszólal a dallam.

Oly szomorú, s én mégis dúdolom halkan.

Arcomat eltakarom, hogy ne lásd a könnyemet,

Mert mit mondanák, azt elmondani nem lehet.

Bár tudom, hiába is titkolom tőled,

A szavak már rég nem jönnek el mellőled.

Mert tudják, hogy te megérted őket,

S, szívedbe zárod, mint Jézus a szenvedőket.

Talán majd egyszer eljön a pillanat,

Mikor lelkünk együtt száll,a csillagos ég alatt,

De most élek a percben, mely csak az enyém.

Közben átölel téged e szép költemény,

S mikor távozol, vidd őt is magaddal,

Mert minden gondolat csak téged magasztal".

/Hajdu Sára/