Mutasd meg az alkotásaid had lássuk: anyák napjára

Szeretettel köszöntelek

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 743 fő
  • Képek - 4562 db
  • Videók - 3604 db
  • Blogbejegyzések - 2713 db
  • Fórumtémák - 92 db
  • Linkek - 132 db

Üdvözlettel,

Barátság -fogadó -alkotások -érdekességek. -tájak-utazások .gasztronómia - népzene . vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 743 fő
  • Képek - 4562 db
  • Videók - 3604 db
  • Blogbejegyzések - 2713 db
  • Fórumtémák - 92 db
  • Linkek - 132 db

Üdvözlettel,

Barátság -fogadó -alkotások -érdekességek. -tájak-utazások .gasztronómia - népzene . vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 743 fő
  • Képek - 4562 db
  • Videók - 3604 db
  • Blogbejegyzések - 2713 db
  • Fórumtémák - 92 db
  • Linkek - 132 db

Üdvözlettel,

Barátság -fogadó -alkotások -érdekességek. -tájak-utazások .gasztronómia - népzene . vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 743 fő
  • Képek - 4562 db
  • Videók - 3604 db
  • Blogbejegyzések - 2713 db
  • Fórumtémák - 92 db
  • Linkek - 132 db

Üdvözlettel,

Barátság -fogadó -alkotások -érdekességek. -tájak-utazások .gasztronómia - népzene . vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

anyák napjára

5 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás

anyák 

 Anyák napja! 

Köszöntöm az Édesanyákat, Nagymamákat Anyák Napja alkalmából!

 

Képek

Még több kép:  ITT!

 

Videók, dalszövegek

Ruttkai Éva - Az én mamám
Ruttkai Éva - Csókold meg édes anyukádat
Kovács Kati - Úgy szeretném meghálálni
Kovács Kati - A régi ház körül
Kovács Kati - Mamy Blue
Koós János - Egy ősz hajú asszony
Koncz Zsuzsa - Mama kérlek
Koncz Zsuzsa, Gergely Ágnes - Nagymami
Harangozó Teri - Mama, úgy szeretlek
Csonka András - Virág helyett Anyunak

 

Versek, idézetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az én Mamám nem hordott bubifizurát,
nem hordott párizsi ruhát és mégis szép volt.
Az én Mamám lágy hangja csupa zene volt,
emlékszem olyan szeme volt, akár az égbolt.
Az én Mamám még néha elpirult,
szívében még a múlt melódiája gyúlt.
Az én Mamám nem hordott bubifizurát,
nem hordott párizsi ruhát és mégis szép volt.

Adhat Isten gazdagságot, 
rubintokat és gyémántot, márvány palotát.
Adhat pénzt, ragyoghat rajtad a drága ékszer.
Csak egyet nem adhat kétszer:
édes, jó, anyát.
Adj csókot az ősz fejére,
ráncos, reszkető kezére.
S érezd azt meg, hogy a szíve érted reszket.
Hogyha bánat ér, ölében vígaszt lelhetsz.
Imádkozz a jó Istenhez, hogy tartsa meg neked.

Az én Mamám még néha elpirult,
szívében még a múlt melódiája gyúlt.
Az én Mamám nem hordott bubifizurát,
nem hordott párizsi ruhát és mégis szép, gyönyörű szép.

 

 

 

A világon van sok millió ember,
s van sok ezer, ki téged szeret.
De hogyha baj van, már egyik sem ismer,
nem törődik senki sem veled.
Csak egy van, aki melletted áll mindig,
őrangyalod, úgy jár, vigyázva rád.
Ha rossz is vagy, ő mindig jónak lát.
A te drága, édes, édes, édes jó anyád.

Csókold meg édesanyukádat százszor,
mondj este érte szívedből imát.
Bárhogy szeretnek téged talán máshol,
a legjobban mégiscsak az anyukád imád.
Mindig úgy tégy, ahogy anyukád mondja.
Felderül arcod, ha lágy hangján szól.
Hisz, te vagy minden öröme és gondja.
Szívedbe vésd ezt kispajtásom jól.
Szívedbe vésd ezt kispajtásom jól.

Szeresd, becézd hát édesanyukádat.
Ő a földön a legdrágább kincs.
Csak akkor tudod mi a bú, a bánat,
ha egyszer ő Isten őrizz nincs.
Van nékem pompás, gazdag, szép lakásom,
de koldus kunyhóm lehetne tanyám,
ha mégegyszer úgy, mint Te kispajtásom:
csókolhatnám édes, édes, édes jó anyám.

Csókold meg édesanyukádat százszor,
mondj este érte szívedből imát.
Bárhogy szeretnek téged talán máshol,
a legjobban mégiscsak az anyukád imád.
Mindig úgy tégy, ahogy anyukád mondja.
Felderül arcod, ha lágy hangján szól.
Hisz, te vagy minden öröme és gondja.
Szívedbe vésd ezt kispajtásom jól.
Szívedbe vésd ezt kispajtásom jól.

 

 

 

Úgy szeretném meghálálni 
Két kezemmel megszolgálni azt,
Hogy felnevelt, dédelgetett erő felett.

Légy ezentúl mindig boldog, 
Míg én élek nincs több gondod,
Én vigyázok rád, már ezután...

Úgy szeretném meghálálni
Vagy, legalább megpróbálni mind,
Mind azt a jót, mit értem tett az én anyám.

Úgy szeretném meghálálni
Két kezemmel megszolgálni azt,
Hogy felnevelt, dédelgetett erő felett.

Légy ezentúl mindig boldog, 
Míg én élek nincs több gondod,
Én vigyázok rád, már ezután...

ll: Úgy szeretném meghálálni
Vagy, legalább megpróbálni mind,
Mind azt a jót, mit értem tett az én anyám. :ll

 

 

 

Sok jóbarát lassan kidől már a sorból,
Öregszenek már a fák az udvaron.
Szegény anyám haja lassan őszbe fordul,
Telik a nap, fiatalabb nem lesz már ő sem.

A régi ház körül öregszik minden,
A kert, a fák, a fal, s a bútorok.
A régi ház körül nagy élet nincsen,
Sokáig zörgetem az ablakot.
A régi ház körül nagy élet nincsen,
Sokáig zörgetem az ablakot.

Szegény anyám szinte feldúlja a konyhát
Elém kerül minden kedves ételem
S míg én eszem, az ő arcán a hála,
Mesél nekem, szégyenkezem, rég jártam nála.

A régi ház körül élni kezd minden,
A kert, a fák, a fal, a bútorok.
Egy kis gyerek dereng emlékeimben,
Egy kis gyerek, ki már nem én vagyok.
Egy kis gyerek dereng emlékeimben,
Egy kis gyerek, ki már nem én vagyok.

Az állomás megváltozott mint az élet,
A vonatból búcsúcsókot intek még.
Szegény anyám most még mosolyogni próbál,
Majd elmegy ő, s mint az eső, ömlik a könnye.

A régi ház körül öregszik minden,
A kert, a fák, a fal, a bútorok.
A régi ház körül nagy élet nincsen,
Bezárja jól anyám az ablakot.
A régi ház körül öregszik minden,
S a gyorsvonat velem továbbrobog.

 

 

 

refr.: 4x
Ó Mammy, ó mammy mammy blue, ó mammy blue

Én búcsú nélkül mentem el, (Ó Mammy)
a szemeimben könnyekkel, (Ó Mammy)
te át sem öleltél engem, Anyám, (Ó Mammy, blue)
mert rossz voltam hozzád.

Most bánat ül az arcomon, (Ó Mammy)
mert elhagytam az otthonom, (Ó Mammy)
oly messze van kit szerettem, Anyám, (Ó Mammy, blue)
óoo drága Anyám.

refr.: 4x
Ó Mammy, ó mammy mammy blue, ó mammy blue

De egyszer visszatérek én, (Ó Mammy)
hisz ezért éltet száz remény, (Ó Mammy)
hogy viszont látlak téged még, ó Anyám, (Ó Mammy, blue)
úgy szállnék hozzád.

Hol vagy szomorú Anyám, (Ó Mammy)
ki mind hiába vársz reám, (Ó Mammy)
hogy bocsánatot kérhetnék, ó Mammy, (Ó Mammy, blue)
ó Mammy, Mammy, Mammy.

refr.: 8x
Ó Mammy, ó mammy mammy blue, ó mammy blue...

 

 

 

Az édesanyámnak a haja fehér, mint a hó
Oly hajlott, oly megtört, oly szent, oly önfeláldozó.
A legjobb falatot a szájától vonta meg
A gyermekek nőttek míg ő lassan megöregedett.

Egy őszhajú asszony a kabátkája csupa folt,
A legszentebb kincse a fia mosolygása volt.

Gyere csókold meg elfáradt homlokát,
nem a sírjára kell neki száz virág!
Addig gondozzad, ápoljad, csókold
Az egyetlen édesanyád!


 

 

Mama, kérlek, meséld el nekem,
Hogy milyen volt az élet nélkülem!
Gondoltál rám, mikor azt tervezted el,
Hogy mi lesz majd, ha nagy leszel?

Mama, kérlek, meséld el nekem,
Hogy hogyan kezdődött az életem?
Véletlen volt, vagy gondoltál reám
Azon az édes éjszakán?

Hisz jól tudod, nem kértelek.
Nem kértem tőled az életet.
S még mielőtt majd egyszer meghalok,
Még tudnom kell, miért vagyok.

Mama, kérlek, meséld el nekem,
Hogy milyen volt az első szerelem!
Érezted azt, amikor téged elhagyott,
Milyen jó, hogy én még nem vagyok?

Mama, kérlek, azt mondd meg nekem,
Akartad-e azt, hogy így legyen?
Én azt hiszem, hogy véletlen csupán,
Hogy éppen ő az én apám.

Hisz jól tudod, nem kértelek.
Nem kértem tőled az életet.
S még mielőtt majd egyszer meghalok,
Még tudnom kell, miért vagyok


Mama, látod zavarban vagyok,
Most megint egész másra gondolok.
Lesz majd talán, igen, lesz majd valaki,
És tőlem is ezt kérdezi.
Mit mondjak én akkor neki?
Mit mondjak én?

 

 

 

Ó, ó, ó, nagymami, drága nagymami
Jajj, de jó, hogy köztünk élsz!
Tenálad nem lehet senki kedvesebb,
Mindig adsz csak és nem kérsz.
Mint egy ezüsthajú, szürke tündér
Művelsz mesebeli száz csodát.
Mert te vagy, nagymami, drága nagymami,
Aki csak jót és szépet ád.

A nagymami a legkitűnőbb orvos,
Tart ricinust meg aszpirint.
A technika is érdekli a nagymamát,
Már Ferihegyen várta Gagarint.
És vígaszt talál nála minden bánat,
A szomszédok is nagymamihoz járnak,
Mert nagymaminak úgysincs semmi dolga,
Hisz a jó nagyanyó otthon ül,
De neki semmibe úgyse kerül.

Ó, ó, ó, nagymami, drága nagymami
Jajj, de jó, hogy köztünk élsz!
Tenálad nem lehet senki kedvesebb,
Mindig adsz csak és nem kérsz.
Mint egy ezüsthajú, szürke tündér
Művelsz mesebeli száz csodát.
Mert te vagy, nagymami, drága nagymami,
Aki csak jót, csak csupa jót,
Mindig csak jót és szépet ád.

 

 

 

Alszik a város, sötét az éj,
egy ablak csupán, hol é-é-é-ég a fény.
Egy anya virraszt az ágy mellett,
gyermeke beteg, ó-ó-ó-ó, szegény!
A gyermek szinte átölelve anyját,
az éji csendben suttogja felé:
Mama, úgy szeretlek én.
Mama, úgy szeretlek én.

A mama régen magában él,
éjszínű haja már hó-ó-ó-ófehér.
A kicsi gyermek felnőtt ma már,
éli a saját é-é-é-életét.
Ha néha-néha látogatja anyját,
mindig mondja, mennyi dolga van.
Mama, úgy szeretlek én.
Mama, úgy szeretlek én.

Mamától régen nem jött levél.
Vajon mi lehet? Éjszaka jött a hír:
Édesanyád most nagyon beteg,
gyere haza, ő szólni akar, de sír.
Most ül ott az édesanyja mellett,
szívszorongva fogva a kezét.
Mama, úgy szeretlek én.
Mama, úgy szeretlek én.
Mama, mama, ó, mondd, 
hogy nincsen még későn! Mama, mama,
az Istent kérem, ne menj el még!
Mama, mama, mama, szeretlek én.

 

 

 

Csoda mesék, mind gyönyörű szép,
karod ölel, a szíved véd.
Csitul a szív egy mosolyodért,
eljön az éj az álmodért.

Hány év maradt és hány elszaladt.
Pár pillanat az élet.
Vad a világ, nem hall és nem lát,
de nem kell, hogy félj,
vigyázok rád!

Szeret a hold, tudom sohase szólt,
de nem szökik el, mert rád figyel.
Hány év maradt és hány elszaladt.
Sírni nem szabad, de félek.

Legyen álmod gondtalan,
sose nézz az égre szomorúan.
Áldott szép szavak soha nem fogynak el, 
egy mindig marad.

Félhetsz tudom, ha elbúcsuzom,
de soha ne félj, soha ne félj, ne félj!

Legyen álmod gondtalan,
sose nézz az égre szomorúan.
Áldott szép szavak soha nem fogynak el, 
egy mindig marad.

Mindörökké, a szívemben élsz,
ha nem vagy velem, akkor is elkísérsz.
Neked is jár, ha a jó rám talál
és nekem is fáj, ami téged bánt.
Féltesz tudom, ha elbúcsúzom,
de számíthatsz rám számíthatsz rám
Édesanyám!

Élj boldogan, ne nézz az égre szomorúan!
(Számíthatsz rám)
Élj boldogan, ne nézz az égre szomorúan!
Édesanyám!

 

- o -

 

 VERSEK:

 

Nadányi Zoltán: Anyu

Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik 
minden bajom, gondom.

Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!

Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került, 
csak egy kiáltásba.

Keserűből édes, 
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás, 
olyan csuda-szó ez.

„Anyu, anyu! Anyu!”
hangzik este-reggel, 
jaj de sok baj is van 
ilyen kis gyerekkel.

"Anyu, anyu, anyu!"
most is kiabálom,
most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.

Csak látni akarlak,
Anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.

Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.

-o-

Donászy Magda : Nagyanyónak

Édes-kedves Nagyanyókám! 
Anyák napja van ma!
Olyan jó, hogy anyukámnak 
is van édesanyja. 
Reggel mikor felébredtem 
az jutott eszembe, 
anyák napján legyen virág
mind a két kezembe. 
Egyik csokrot neked szedtem,
ödakünn a réten, 
Te is sokat fáradoztál 
évek óta értem. 
Kimostad a ruhácskámat, 
fésülted a hajamat,
jóságodat felsorolni 
kevés lenne ez a nap. 
Köszönöm, hogy olyan sokat 
fáradoztál értem, 
és hogy az én jó anyámat
felnevelted nékem.

-o-

Devecseri Gábor: Anyák napján, Édesanyám...

Édesanyám, harmat voltam:
selyem rétre le is hulltam.
Virágokat nevelgettem,
hogy azután néked szedjem.
Harmat cseppje, eső szála,
könnyű fényt vont a szirmára.

Anyák napján, édesanyám:
ölelésed az én tanyám.
Az én tanyám: menedékem,
hozzád vezet boldog léptem.
Örömkönnyek szemedben...
Én ezért most, mondd, mit tettem?

Bokrétámat megkötöttem:
hímes csokor nőtt kezemben.
Virágos most a mi házunk,
anyák napján meg kell állnunk!
Meg kell állnunk, megpihennünk,
édesanyánk ünnepelnünk.

Könnyeidet nem hagyom:
gyorsan széllé változom!
Langyos szélből, arany ágból:
törülköző napsugárból:
Felszárítom könnyeidet,
arcodon csak mosoly lehet!

Mindig, mint a mai napon:
vígság legyen asztalodon!
Zenét hozok tenyeremben,
patak csobog énekemben.
Legszebb éjjel leszek álmod,
ahogy titokban kívánod:
künn a mezőn csikó szalad,
a patakban az aranyhalak.

-o-

Mama, ne sírj,
Szeretlek Téged!
Mama, ne félj 
Itt leszek véled.

Mama, hallod?
Hogy zeng az ének?
Mama, ma érted 
ébred a természet.

"Mama"- e szó a
Legszebb a földön,
Érti ezt mindenki
Bárhová is vetődjön.

Ne feledd soha! 
Az ő szíve
csak érted dobban,
szeresd addig, amíg van.

Vigyázz rá!
Óvd minden lépését!
Hisz ő segít minden bajban.
Ő az anyád, ki csak egy van!

Mama, ne sírj,
Szeretlek Téged!
Mama, ne félj 
Itt leszek véled.

Ha nem teszed, egyszer
majd megbánod,
De akkor már késő lesz,
Hiába is sajnálod.

-o-

Ha anyukám fáradt és apum sincs otthon,
nem vagyok egyedül nem is unatkozozom.
velem van nagymama ő is szeret engem,
hisz tiszta szívből mondja:
jer ide kis szentem!

Forró csókot lehel százat is arcomra,
majd a meséskönyvet vígan fellapozza.
Betakargat halkan,mellém ül az ágyra,
ilyenkor még tisztább,görnyedtebb a vála.

De én óriásnak és erősnek látom 
aki karján hordoz hetedhét országon.
Legyőzte egy élet minden gonoszságát,
sok jóra tanítja kicsi unokáját.

Köszönő szóval én néki azt kívánom,
hogy az unokák közt még sok évig járjon.
Hogy élete alkonyán ne érje már bánat
az én fehérhajú drága nagymamámat.

-o-

Áldás

Ahány virágszál van
Ott künn a határban,
Ahány fényes csillag
Nyári éjszakában,
Oly sok évig éljen
Anyám boldogságban.
Ahány madár dalol
A virágos réten,
Ahány jó ember van
Széles e világon
Édes jó anyámra
Annyi áldás szálljon.

-o-

Édesanyám

Ha mosolygó arcod nézem,
Hogyha forró csókod érzem,
Tudom szeretsz édesanyám,
Szeretlek én is igazán.
Ég felé száll imádságom,
Ami jó van a világon,
Amit remél, kíván szíved,
A jó Isten mind adja meg.
Legyen örömökkel telve
Életednek minden perce.

-o-

Iványi Mária: Anyák napja ünnepén

Rózsa, szegfű, tulipán,
Neked nyílt ki Anyukám.
Csöndes eső nevelgette,
Arany sugár melengette.

Tarka futó felhő,
csókolgatta szelíd szellő,
s mind letéptem Neked én,
Anyák napja ünnepén.

-o-

Simon Ágnes: Anyák napjára

Ébresztem a napot,
hogy ma szebben keljen,
Édesanyám felett
arany fénye lengjen.
Ébresztem a kertet,
minden fának ágát,
bontsa ki érette
legszebbik virágát.
Ébresztem a rigót
s a vidám cinegét,
dalolja mindegyik
legvígabb énekét.
Ébresztem a szívem,
forróbban dobogjon,
az én édesanyám
mindig mosolyogjon.

-o-

Apák napjára

Tiéd a szeretetem
Kicsit elszaladtak az évek
És néha külön utakon járunk
De fülembe hallik még az ének
Ahogy ketten dalolva sétálunk.
Nem félem a magányt, hisz
Bennem élsz, mindig itt vagy velem.
Oly mélyen, mint Atlantisz
És éppoly titkosan, rejteken.
Mindennél nagyobb kincsem
Ha megölelsz, csak oltalmazón
Mert az ilyen (ünnep)napon
Nálad fontosabb nincsen.
Két karomba zárlak, ahogy
Réges régen ringattál Te engem
S hajam simítod, miképpen szerettem.
Fáradt szemedben már halk a sóhajod.
Két karodba zárod velem
A holnapot. Nehogy elszökjön
A pillanat, hogy örökkön
Örökké Tiéd a szeretetem.

-o-

 

 

 

József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindig, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral az ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra,
Engem vigyen föl a padlásra.
Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám,
s a ruhák fényesen, suhogón,
keringtek, szálltak a magosba.
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás o, -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.

-o-

Petőfi Sándor: Fekete kenyér

Miért aggódol, lelkem jó anyám?
Hogy kenyeretek barna, emiatt?
Hisz meglehet, ha nincs idehaza,
tán fehérebb kenyérrel él fiad?
De semmi az! Csak add elém, anyám,
bármilyen barna is az a kenyér!
Itthon sokkal jobb ízű énnékem
a fekete, mint máshol a fehér!

-o-

Anyák napja (népköltés)

Már megjöttünk ez helyre, 
Anyánk köszöntésére.
Anyám, légy reménységben,
Köszöntlek egészségben!

Amennyi a zöld fűszál,
Égen ahány csillag jár,
Májusban a szép virág: 
Annyi áldás szálljon rád!

-o-

Donászy Magda: Édesanyámnak

Te vagy a nap 
fenn az égen. 
Én kis virág 
meseréten.
Ha nem lenne 
nap az égen, 
nem nyílna ki a virág. 
Virág nélkül 
de szomorú 
lenne ez a 
nagy világ.

-o-

Horváth István: Anyanyelvemben őrizlek téged

Anyám a hangod nem hallom többet.
Anyanyelvemben őrizlek téged.
Szavaid szívem mélyén dübörögnek.
Úgy zengik vissza a mindenséget,
ahogy azt tőled szóval tanultam.
Kis nép nyelvén, de Anyám, tiéden.
Anyám vagy, s én is fiad, ki voltam.
Ez nem szégyenem se büszkeségem.
Anyám vagy! Most már csak a szavakban!
S, hogy többé hangod, jaj, nem hallhatom,
drágább a szavad, mélyebben dobban.
Nincs a földön oly kincs, se hatalom,
mely megfolythatna fiad ajkán.
Dédunokád is őrzi „Vénanyót”.
Nem kell előtted pirulnunk, Anyám,.
Megőrizzük, mit ajkad ránk hagyott.

-o-

Takács Irén: Az édesanya

Ha beteg vagy, fáradt,
És ha gyötör a bánat,
Betakar, vigasztal,
Megveti az ágyad.
Szeresd ezért nagyon
Az édesanyádat!
Sokszor bizony rossz vagy,
Talán nem is láttad
Mikor a két szemén
Könnyek vontak fátylat.
Tiszteld ezért nagyon
Az édesanyádat!
Ő mindig gondol rád,
Megvarrja a ruhád,
Egész nap dolgozik,
Késő estig fárad.
Tiszteld, szeresd ezért
Az édesanyádat!
Gondolj mindig arra,
Hogy a legdrágábbat
Addig kell szeretni,
Míg melletted állhat.
Tiszteld, szeresd ezért
Az édesanyádat!

-o-

Gyermeki köszöntő

A hóvirág fehér csillag,
Vele a tavasz kacsingat,
Kék csillag az ibolya,
O a tavasz mosolya. 
Ahány virág van a réten,
Számlálj te is annyit évben,
S mint a virág maradj vidám
És fiatal, édesanyám!
Állj meg vándor!
Légy akárhol,
Tartsál velünk,
Anyákat köszöntjük
Életükre áldást kérünk,
Kiket úgy szeretünk.
Isten adjon minden jót,
Meghallgatva a gyermeki szót:
Éltesse az anyákat,
Fogadják a hálánkat.

-o-

Egy szívem van…

Ha száz szívem volna:
Mind érted dobogna,
Szelíd arcod mind a százban
Napfényként ragyogna.
Áldjon meg az Isten
Jártadban, keltedben.
Hová nézel a virág is
Ott nyíljék legszebben.
Nincs több, csak egy szívem,
Csak egyetlen egy van:
Ám, de százzal sem tudnálak
Szeretni már jobban.
A te neved zengi
Minden dobogása…
Szálljon reád édesanyám
Az Isten áldása!

-o-

Nagy Ferenc: Édesanyám

Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból..
Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól.
Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja,
Örömében sir az, aki e szót hallja.
Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögő hangja,
Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya.
A amikor a szíved már utolsót dobban,
Ez az elhaló szó az ajkadon ott van.
Mehetsz messze földre, véres harcterekre,
Ez a szó megtanít igaz szeretetre.
Bánatban, örömben – ver az Isten vagy áld,
Hogyha elrebeged, már ez is imádság.
És ha elébed jön könnyes szemű árva,
E szóra felpattan szíved titkos zárja.
Drága vigasztalás ez a a szó, ez a név,
Királynak, koldusnak menedék, biztos rév.
Te vagy legboldogabb, nem gyötörnek gondok,
Ha keblére borulsz és el kinek mondod?
S ha szomorú fejfán olvasod e nevet,
Virágos sírdombon a könnyed megered.
Van egy szó, van egy név, valóság, nem álom,
Nekem a legdrágább ezen a világon.
Ez a legforróbb szó, az én legszebb imám,
Amikor kimondom: anyám, édesanyám.


 

Idézetek:

 

Az anya nem az a személy, akire támaszkodunk,
hanem aki szükségtelenné teszi a támaszkodást.
(Dorthy Canfield Fischer)


A fának nem fáj, ha letörik a virágát, ó, de az anyai szívet fájdalomból gyúrta a Teremtő!
(Gárdonyi Géza)

 vissza a címoldalra

Címkék: képek idézetek

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu