|
I. István aláírása
Államalapító Szent István napja
Augusztus huszadikán I. István szentté
avatásának napjára emlékezünk, amely 1991-től államalapító Szent István
napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.
Augusztus 20-a az egyik legrégibb magyar ünnepnap:
Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar
állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István
még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, akkorra
hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, azon a napon ajánlotta fel az
országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.
A Szent Jobb
István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen
találták a koporsójában, és már az 1222-es Aranybulla is törvénybe
iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt
veszett el, később, 1590 körül, a raguzai (dubrovniki) dominikánus
kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése
során. A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma
Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.Az ünnepi dátumot
Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a
napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István -
és még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök - relikviáit a
székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
Nagy Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve
egyházi ünnepként élt tovább augusztus 20-a. István kultusza ugyan bajor
és német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is
elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa
nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől
való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente
emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház
augusztus 16-án tart.
István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II.
világháború végén Nyugatra menekítették, és 1945. augusztus 18-án hozták
vissza Ausztriából Budapestre, 1947-ig pedig ismét szereplője volt a
Szent István-napi ünnepnek. A Szent Korona csak 1978-ban került vissza
az Egyesült Államokból.
A II. világháború után először az új kenyér
ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba
lépését is erre a napra időzítették 1949-ben. A rendszerváltásig
augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki
Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is
nyilvánította.
1989 óta ismét megrendezik a Szent
Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben
történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés március
5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. -
közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami
ünnepének rangjára.
(MTI nyomán)
Felvonták a köztársaság lobogóját a Parlament előtt
Közjogi méltóságok jelenlétében ünnepélyesen felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját a Kossuth téren (Fotó: Földi Imre)
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a
Magyar Köztársaság lobogóját péntek reggel a Parlament előtt, a Kossuth
téren. Ezzel megkezdődtek az idei augusztus 20-i állami ünnepségek. A
ceremónián részt vettek a közjogi méltóságok: Schmitt Pál köztársasági
elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök.
HAZÁNK MINDEN TELEPÜLÉSÉN MEGÜNNEPLIK AUGUSZTUS 20 - át.DEBRECENBEN MINDEN ÉVBEN VIRÁGKARNEVÁLLALLAL ÜNNEPELNEK.
|
Kapcsolódó bejegyzések:
ŐSHAZA - KÁRPÁT - MEDENCE.
TRIANON.
A TRIANONI BÉKE DIKTÁTUM- ról.
GAZDASÁGI VÁLSÁG.