A Székely Nemzeti Tanács (röviden SZNT, románul Consiliul Naţional Secuiesc, angolul Szekler National Council) az erdélyi székelységet hivatott képviselni.

 

Története 

2003. július 7-én Gyergyócsomafalván, a Borsos Miklós Emlékházban megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete (KT) székelyföldi tagjainak részvételével, önálló testületként, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, azzal a céllal, hogy Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, illetve megvalósítására létrehozza a Székely Nemzeti Tanácsot. A kezdeményező testület tagjai nyilatkozatban üdvözölték az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1334/2003-as számú, Andreas Gross jelentése alapján elfogadott határozatát.^[1]

Végül 2003. október 16-án alapították meg az SZNT-t.

Elnökei:

• Első elnöke Dr. Csapó I. József volt, aki 2006. október végén lemondott.
• 2006. novembertől 2008. februárig Fodor Imre lett a tanács ideiglenes elnöke.
• 2008. februárjában Izsák Balázs lett megválasztva elnöknek.

Ideológia 

Székelyföldnek Románián belüli önkormányzását szeretné elérni. A 2006. június 18-i gyergyóditrói nemzetgyűlés határozatai szerint:^[2]

• teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget Székelyföld minden lakosának és népének,
• regionális szintű hatalmat a Székelyföldnek,
• esélyegyenlőséget minden elismert vallási felekezetnek,
• teljes értékű és közvetlen demokráciát,
• a tulajdonjog szavatolását, illetve, hogy az adók 90%-a Székelyföldet illesse meg.

Mindezek mellett a Székely Nemzetgyűlés azt szeretné elérni, hogy:

• Romániában az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek,
• hogy Románia elnöke, parlamentje, kormánya haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a székelyföldi autonómia- törekvések közképviseletével felhatalmazott Székely Nemzeti Tanáccsal Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásáról, és 2006. szeptember 30-ig írjon alá megállapodást Székelyföld autonóm státusának elismeréséről. „Felszólítja a Székely Nemzeti Tanácsot, amennyiben e megállapodás nem jön létre, akkor 2006 őszén hívjon össze Székely Nemzetgyűlést, hogy az döntsön a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítési módjáról. Ugyanakkor a trianoni békeszerződést aláíró nagyhatalmaktól követelje az erdélyi magyarság, a székelység 86 éve tartó jogfosztásának orvoslását, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, az Európai Uniótól a székely nép önrendelkezési jogának elismeréseként, Székelyföld autonóm státusának nemzetközi egyezmény általi szavatolását. Felkéri a mindenkori magyar kormányt, hogy gyakoroljon védőhatalmi státust Székelyföld autonómia-törekvései fölött.”^[3]

 

Az Országgyűlés Felsőházi termében tartotta ülését a Székely Nemzeti Tanács, amely - miként a Korona előtt tett esküjük szövegéből is kitűnt - Székelyföld autonómiájáért küzd hét éve. Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint európai integráció nem képzelhető el nemzeti integráció nélkül, ennyiben a SzNT ülése pedig szimbolikus üzenet.


Magyarország az uniós elnökségre készül - emlékeztetett Kövér, aki szerint ebből a szempontból szimbolikus üzenet a rendezvény. Európai integráció nem képzelhető el nemzeti integráció nélkül, a magyar nemzeti integráció európai támogatást érdemel - tette hozzá.

Izsák Balázs, a SzNT elnöke arról beszélt, hogy nagy nap a mostani a szervezet életében: 2003 óta többször fordultak a magyar politikai vezetéshez törekvésük támogatásért, de csak a legutóbbi választások után találtak meghallgatásra. A SzNT reméli, hogy egyszer Bukarestben is ülésezhet.

Apró és felnőtt székelyek vették birtokba az Országházat

2010. november 20., szombat

A Székely Nemzeti Tanács Budapesten, az Országházban tartott gyűlésén 270 küldött újította meg 2003-ban tett fogadalmát, s kötelezte el magát az önrendelkezés megteremtése mellett. Felkérték a magyar kormányt, támogassa minden rendelkezésére álló eszközzel Székelyföld autonómiatörekvését, s fordítson kiemelt figyelmet a székelységgel való kapcsolattartásra. Kinyilvánították: a magyar EU-elnökség idején kapjon fokozott figyelmet az EU tagállamainak őshonos nemzeti, etnikai és nyelvi közösségei védelme. Határozatot fogadtak el a Székely Nemzeti Tanács történelmi folytonosságáról az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án a székely városok és közösségeik akaratából létrehozott Székely Nemzeti Tanácsok között.

Elfogadták a Székely Nemzeti Tanács határozatait

2010. november 20., szombat

A Székely Nemzeti Tanács mindhárom határozatát elfogadták a testület pénteki budapesti ülésén.

Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között.

A kettes számú határozatban felkérték a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban. Emellett fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra Székelyfölddel.

Egyúttal felkérték a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésbe kerüljenek bele az Európa Tanács ajánlásainak az autonómiára, a regionalizációra vonatkozó rendelkezései, Székelyföld autonómiáját pedig nevesítsék.

Kérték azt is, hogy Magyarország a külképviseletei révén támogassa a székely autonómiatörekvések megjelenítését, és a Székely Nemzeti Tanácsot hívják meg a Magyar Állandó Értekezlet intézményébe.

 

 SzNT.elnöke:Izsák Balázs a beszámolóját tartja.

 

SzNT.elnökhelyettese:Benkő Emőke a küldöttséggel a Magyar Parlamentben.