A MADARAK KARÁCSONYA

 A veréb vette észre először az udvar közepén felállított póznát.

- Mi lehet az? - csodálkoztak a madarak.

- Hogy nem fa, az biztos - mondta a feketerigó.

- Nincsenek ágai.

- Nem is villanyoszlop - mondta a seregély. - Nincsenek rajta drótok.

- Ez alighanem a harkálynak a karácsonyi ajándéka - szólt a vörösbegy. - Azért kapta, hogy legyen mibe lyukakat vájnia.

- Micsoda butaság! - gondolta a többi madár. - Miért épp a harkály kapna karácsonyi ajándékot az emberektől?

A többiek talán nem szórakoztatják őket ugyanúgy? Még énekelnek is nekik. Karácsonykor minden ember kap ajándékot, akkor a madarak közül miért csak a harkály kapna?

Mind összegyűltek az udvaron, hogy felcsipegessék a morzsákat. Ez elég veszélyes volt, mivel a macska folyton ott ólálkodott a bokrok alatt.

- Oszolj! - harsant fel a seregély hangja, ahogy felbukkant a macska a közeli hortenziabokorban. Mind nagyon féltek a sárgán villogó szemektől és a veszélyes karmoktól.

- Nem túl kellemes itt, ebben a kertben - állapította meg a pinty. - Rágondolni is rossz, mi lesz tavasszal, amikor kikelnek a fiókáink. Ők nem tudnak olyan gyorsan repülni, mint mi.

Másnap, karácsony reggelén dermesztő hideg volt. A feketerigó dideregve ült egy kopasz faágon. Egyszer csak felkiálltott: - Nézzétek a póznát!

A madarak mind odagyűltek. Kíváncsian nézték, mi történt.

Egy négyszögletes asztalka állt a pózna tetején, felette pedig tető. Az asztallapon mintha valami ennivalóféle lett volna.

Először a vörösbegy merészkedett a közelébe.

- Gyertek ti is! Gyertek ide! - füttyentett a többieknek. - Ez itt mind eleség.

A madáretetőben - mert az a fedeles kis asztal madáretető volt -, gazdag lakoma várta őket. Volt ott szalonnabőr, dió, száraz kenyér és egy tál napraforgó is. Az etető szélén különféle csemegék lógtak: két kis hálóban amerikai mogyoró és még egy fél kókuszdió is.

- Ez a mi karácsonyi ajándékunk - csiripelte a veréb.

- Ide még a macska sem tud felmászni - szólt megkönnyebbülten a pinty.

A vörösbegy a háziak ablakára szállt, és hálásan dalolta: “Köszönjük! Köszönjük! Boldog ünnepeket!”.