907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében (Bécs akkor
még nem létezett semmilyen formában).

A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és az akkori német király
rendelete szerint azzal a céllal, hogy "... decretum..Ugros eliminandos
esse.." azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak".

Ezt a nemes célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani mai
szóval élve, "biztosra mentek".

Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100.000 fő körüli
létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő.

Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú
hadsereget megszervezni.

907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre
a Duna vonalán. A déli parton a ' gyengébb ' , kb. 40ezres szárny; a Dunán
hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport+hadtáp míg az északi parton egy
jó 45 ezres főerő az elit.

Árpád, a törzsszövetség fejedelme az egész Európára kiterjedő felderítő
hálózata miatt jó előre tudott a készülő pusztító háborúról.

A törzsszövetség egyesült főerejét - 40.000 lovas - négy részre osztotta.

Az egyenként 10ezer fős lovas egység neve tümen azaz magyarul tömény régi
sztyeppei hadszervezési szokás. Az elsőt Ő maga vezette,a többit pedig
fiaira bízta: Tarhos(43), Üllő(41), Jutas(35). Emellett természetesen az
egész hadműveletet irányította.

Válasz

Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására elsőként az
inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel tűzijáték és
viziparádé keretében szenvedett technikában 100%-os, élőerőben kb. 95%os
veszteséget a hajóhad.

Másnap az elsáncolt déli szárny kapott koncentrált többirányú lovasrohamokat
amelyek hatására maradéktalanul elpusztult/40.000 ember/ A csata utáni éjjel
Árpád elrendelte az átkelést teljes csendben. Tehát átkelés a Dunán kb.
35.000 lovassal az ellenséges sereg ' orra előtt ' , éjszaka,tök csöndben!!!
(A fantáziátokra bízom ez mit jelenthetett mind egyéni mind közösségi
teljesítményben két napnyi öldöklő csata után.)

Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból
záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két
nap öldöklő ütközet ellenére szó szerint halomra pusztult a pozsony körüli
síkságon. A néhányezer fős túlélő csoport menekülés közben próbált
rendeződni de a magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony:

xxxxxxxxxAz ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására elsőként az
inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel tűzijáték és
viziparádé keretében szenvedett technikában 100%-os, élőerőben kb. 95%os
veszteséget a hajóhad.

Másnap az elsáncolt déli szárny kapott koncentrált többirányú lovasrohamokat
amelyek hatására maradéktalanul elpusztult/40.000 ember/ A csata utáni éjjel
Árpád elrendelte az átkelést teljes csendben. Tehát átkelés a Dunán kb.
35.000 lovassal az ellenséges sereg ' orra előtt ' , éjszaka,tök csöndben!!!
(A fantáziátokra bízom ez mit jelenthetett mind egyéni mind közösségi
teljesítményben két napnyi öldöklő csata után.)

Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból
záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két
nap öldöklő ütközet ellenére szó szerint halomra pusztult a pozsony körüli
síkságon. A néhányezer fős túlélő csoport menekülés közben próbált
rendeződni de a magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony:

Válasz

Ennsburg
váráig meglepően kevesen jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló magyar
haderőre rátört a királyi őrség és tartalék de a színlelt visszavonulással
magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a környező erdőkből
kitörő magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta. A német
király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét /még a trónszékét is!/
hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt
/grófok, püspökök tucatjai/.

A csata következménye, hogy a magyar határ az Enns folyó lett /Ober Enns -
innen a meséink ' Óperenciás tengere ' / valamint hogy idegen sereg 130 évig
nem mert Magyarország felé fordulni. /Szent István idején először, de akkor
ugyanígy jártak csak a Vértes hegységben. /

Árpád fejedelem két fiát vesztette és Ő maga is halálos sebet kapott és pár
hét múlva meghalt - a hazáért.

Eltemették tisztességgel titkos sírba őse, Atilla közelébe - a mai
Nagykevély hegy rejtett völgyébe - nyugodjék örök békében!

A 907 -es pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok
összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point -on. Tehát
minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle.

Válasz