husvit locsolo versek 

Kezdőlap › HÚSVÉT - Húsvéti képek, versek, képeslapok, köszöntők, humoros locsolóversikék

GYÓNI GÉZA : "CSAK EGY ÉJSZAKÁRA"

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy: mi nem felejtünk:
Mikor a halálgép muzsikál felettünk,
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor siketítőn bőgni kezd a gránát,
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad,
S véres vize kicsap a vén Visztulának.

DSIDA JENŐ : HÁLAADÁS

KÖSZÖNÖM ISTENEM AZ ÉDESANYÁMAT!
AMIG Ő VÉD ENGEM NEM ÉR SEMMI BÁNAT,
KÖRÜLVESZ VIRRASZTÓ, ÁLDÓ SZERETETTEL
ÉRTEM ÉJJEL -NAPPAL DOLGOZNI NEM RESTEL.
ÁLDOTT TESTE, LELKE CSAK ÉRETTEM FÁRAD,
KÖSZÖNÖM ISTENEM AZ ÉDESANYÁMAT.

KÖSZÖNÖM A LELKÉT, MELYBŐL REGGEL, ESTE
IMÁDSÁG SZÁLL HOZZÁD, GYERMEKÉÉRT ESDVE.
KÖSZÖNÖM A SZÍVÉT, MELY CSAK ÉRTEM DOBBAN
--ITT E FÖLDÖN SENKI SEM SZERETHET JOBBAN!--
KÖSZÖNÖM A SZEMÉT, MELYBŐL JÓSÁG ÁRAD,
ISTENEM KÖSZÖNÖM AZ ÉDESANYÁMAT.

Életrajz Gyermek- és ifjúkora

1823. január 1-jén született Kiskőrösön. Apja, Petrovics István, mészárosmester, aki magyarul jól beszélt és írt. Anyja, Hrúz Mária szlovák anyanyelvű volt; mielőtt férjhez ment, cselédlány és mosónő. Alig két évvel később a család Kiskunfélegyházára költözött, s maga Petőfi később ezt a várost jelölte meg születésének helyeként.

Petrovics István javuló anyagi helyzetének arányában gyakran változtatta fia iskoláit, igyekezett minél színvonalasabb helyre járatni.

Móra Magda 

Az út felén túl

Ha elkerülted már a negyven évet,
a lelked gyakran tűnt időkbe téved.
A dolgaidban tartod még a rendet,
de egyre inkább áhítod a csendet.
Már nem vársz rangot, címet, hatalmat,
és nem mész fejjel valamennyi falnak.
Már tiszteled az évgyűrűt a fában,
és hinni tudsz: a mások igazában.
Már reméled, hogy nem hiába éltél:
mit szóval mondtál vagy tettel beszéltél,
nem maradt hang: a semmibe kiáltó.
Ha nem is lettél irányjelző zászló,
a magad helyén álltál rendületlen:
szélben, viharban, ködben, szürkületben,
mint kapubálvány őrizted a házat,
és voltál tűrés, és lettél alázat.